Milyen a környezetbarát csomagolás?

Ételkiszállítással foglalkozunk. Szeretnénk környezetbarát csomagolóanyagokat alkalmazni. Mit javasoltok?

Sokféle megoldás létezik, de ezek között – környezeti terhelés szempontjából – óriási különbségek vannak! Érdemes az adott termék teljes életciklusát figyelembe venni a döntéskor, azaz mind a felhasznált nyersanyagok természetessége, mind a gyártás helye (távolsága), mind a használatot követő hulladékkezelés, újrahasznosíthatóság fontos szempont. Az Európai Unió 2021. július 3-tól tiltja a polisztirol habból készülő dobozok forgalmazását és erősen korlátozni fogja az egyéb műanyagból készülő termékekét. Léteznek ma már biológiailag lebontható, növényi alapanyagokból származó alternatív csomagolóanyagok is, melyek ipari komposztálás során elbomlanak (PLA) és olyanok is, amik akár a saját házi komposztálónkba is képesek lebomlani (papír, cukornád, pálmalevél, búzakorpa). Ezeknek a forgalmazásával több hazai cég is foglalkozik, amelyek nemcsak vendéglátóhelyeket, hanem fesztiválokat is ellátnak termékeikkel. 

Mit jelent a “biológiailag lebomló” kifejezés?

Ezt a kifejezést most már minden olyan termékre rámondják a forgalmazók, ami eltér a megszokott műanyagtól, de érdemes megkérdezni az összetevőket. Nem biztos, hogy egy "papír" pohár valóban papír, ugyanis ahhoz, hogy a papír ne engedje át a nedvességet polietilén (PE) vagy újabban PLA anyaggal vonják be belülről, ez azonban meggátolja abban, hogy az magától lebomoljon, ráadásul, mivel nem papír, a szelektív gyűjtőbe sem helyezhető. Ezzel a megoldással így rosszabb eredményt érünk el, mintha sima, ám de szelektíven gyűjthető műanyagot használnánk.

A "lebomlók" közül a legnépszerűbb anyag az ún. PLA (politejsav), ami részben növényi keményítőből készül. Nem vételtenül ez a kedvenc, ugyanis a lebomlók közül ez bírja a legjobban a hőt, ami a forró ételek belehelyezésével éri és nagyon hasonlít műanyag társaira, szép tiszta, átlátszó. Azonban ahhoz, hogy ezeket a tulajdonságokat elérje, nagyon stabilnak kell lennie, nem csoda hát, ha a lebontó baktériumoknak is ellenáll. A legfrissebb kutatások azt mutatják, hogy az ilyen dobozok és poharak háztartási komposztálóban és a természetben is csak nagyon nehezen bomlanak le, ipari komposztálóba kell, hogy eljussanak. Sajnos azonban elég kicsi annak az esélye, hogy a kiszállított dobozokat a vendég valamilyen módon egy ipari komposztálóba juttassa. Így viszont, ha a növányi alapnyag nem jut vissza a környezetbe a komposztálás során, ugyanúgy a szeméttelepen vagy égetőkben végzik, növelve a szemét mennyiségét. Ráadásul van még egy súlyos hátránya ennek az anyagnak. Mivel megtévesztésig hasonlít a műanyagra, nagyon gyakran rakják a műanyag szelektív gyűjtőbe. Tekintettel azonban arra, hogy ez nem műanyag, szennyezőanyagnak minősül és rontja az adott frakció tisztaságát, nehezebben hasznosítható újra. A hulladékcsökkentésre tehát nem nyújt megoldást, viszont előállítása valóban környezetkímélőbbnek mondható, amennyiben az nem milliárdos nagyságokban történik.
 
Keressük inkább azokat az anyagokat, amik maguktól, ipari feltételek nélkül is képesek elbomlani, így a fogyasztó is meg tudja oldani azok visszakerülését a körforgásba.

Ezek az alábbi anyagok:
papír,
cukornád,
pálmalevél,
búzakorpa,
bambusz,
fa.

Szeretnénk újrahasználható dobozokat alkalmazni házhozszállításnál, hogy ezzel is csökkentsük a hulladékképződést. Milyen szabályoknak kell megfelelnünk?

Környezetvédelmi szempontból az újrahasználható, mosható doboz a legjobb megoldás! Azzal azonban tisztában kell lenni, hogy ugyanazok a szabályok vonatkoznak ezekre az edényekre, mint a fogyasztótól visszatérő edények tisztítására. Tehát ugyanúgy fertőtleníteni kell őket, mielőtt újra étel kerülne beléjük. Az újrahasználat során oda kell figyelni, hogy a dobozok ne legyenek olyan karcosak, amikben már a kórozók meg tudnak telepedni. Érdemes az ilyen dobozok elmosásának munkafolyamatait külön HACCP útmutatóban szabályozni, így a NÉBIH-es ellenőrzésnél is könnyen látható a szabályok betartása. A házhozszállítás során még egy szempontot kell figyelembe venni, hogy a futár a fogyasztótól átvett, már használt dobozt ne egy rekeszben szállítsa a még kiszállítandó ételeket tartalmazó dobozokkal, azok nehogy szennyezzék az ételt. Szervezetünk az újrahasználat támogatása érdekében bele is kezdett egy újrahasználható doboz rendszer, a Dobozközösség indításába. A vendégnek egyszer kell megvennie a dobozt, majd ezt követően részévé válik egy közösségnek. A logózott standard dobozokat ugyanis több vendéglátóhely is becseréli, így a vendég több helyen is tudja használni. Amennyiben ti is szívesen lennétek tagjai a Gasztrohős által bevezetett Dobozközösségnek, írjatok a sarolta@gasztrohos.hu email címre. További információkért olvassátok végig ezt: https://gasztrohos.hu/dobozkozosseg/

 

Milyen törvény rendelkezik az újrahasználható dobozok elmosásáról?

A dobozok elmosása a vendéglátóipari termékek előállításának és forgalomba hozatalának élelmiszerbiztonsági feltételeiről szóló 62/2011. (VI. 30.) VM rendelet 21. §-a alapján kell, hogy történjen:

(1) A fogyasztók étkezéshez használt edényeinek, eszközeinek, valamint a kiszállításhoz használt visszatérő edények, eszközök (a továbbiakban együtt: fogyasztói edények) mosogatását térben el kell különíteni az ételkészítéstől és a tálalástól.

(2) A fogyasztói edények és az ételkészítéshez és tálaláshoz használt üzemi edények és eszközök (a továbbiakban együtt: üzemi edény) mosogatását térben vagy időben el kell különíteni egymástól, a keresztszennyeződést kizáró módon.

(3) Fertőtlenítő mosogatással kell mosogatni:

1. a) a fogyasztói edényeket, eszközöket,
2. b) az előkészítőkben használt edényeket, eszközöket,
3. c) a fogyasztói edényekkel azonos helyen, de azoktól időben elkülönítve mosogatott üzemi edényeket.

 

A műanyagból valóban kioldódhatnak káros anyagok?

Igen, van olyan műanyag is, bár csak kis mennyiségben és bizonyos körülmények (pl. magas hőmérséklet) hatására. Veszélyük, hogy felhalmozódásuk a szervezetben láthatatlan folyamat.  Az ételkiszállításnál gyakran alkalmazott polisztirol habszivacs csomagolóanyag használata azért nem javasolt, mert potenciálisan rákkeltőnek minősített sztirolt bocsáthat az ételbe. A kioldódás az idővel és a hőmérséklettel is összefügg. Ezért kell minél hamarabb felhasználni a műanyagba csomagolt termékeket (pl. 40 fokos melegben az 1 napra az autóban felejtett PET palackban lévő folyadékot már ne igyuk meg!). Az edényeket laboratóriumokban általában 45 fokon, 10 napon keresztül vizsgálják. Az összkioldódási határérték: 10 mg/dm2. Fontos, hogy a vendéglátóhely tájékoztassa a beszállítót – az edény gyártóját – arról, hogy milyen célra kívánják majd felhasználni. Savas termékekhez, alkoholos italokhoz külön be kell vizsgáltatni. Ha igazolni tudja a gyártó a megfelelést, akkor azokat az edényeket nyugodtan lehet használni.

Van kötelező jelölés a műanyag dobozokon?

A műanyagnak 7 típusa van (PET – 1, HDPE – 2, PVC – 3, LDPE – 4, PP – 5, PS – 6 és egyéb – 7), de a feltűntetésüket sem az EU-s, sem a magyar jogszabályok nem teszik kötelezővé. Ezek úgynevezett tanúsító jelölések, de nem áll mögötte tanúsító szervezet. Ugyanakkor, aki rátette a jelölést a dobozra, az felelős érte, tehát számonkérhető rajta. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a gyártó addig nem fog jelölt dobozt előállítani, amíg a vásárlója ezt nem követeli meg. Újrahasznosított alapanyagból készülhet ételszállító doboz? Nem jellemző, mivel az élelmiszeripar egészségügyi, élemiszerbiztonsági és higiéniai előírásai rendkívül szigorúak. A műanyag és a papír az újrahasznosítás során általában rosszabb minőségű termékként születik újjá (pl. papírlapból WC papír lesz). Az üveg az egyetlen olyan anyagfajta, amely nem veszít a minőségéből.

 

Az élelmiszerrel szennyezett anyagot bele lehet tenni a szelektív gyűjtőbe (pl. fesztiválon)?

Némi ételmaradék nem okoz gondot. A műanyagnak sok fajtája van, de ezek közül csak a fólia és a PET palack újrahasznosítható, a többi égetőbe kerül és energetikailag hasznosul.